A koronavírus-járvány hatásai: mit oldhat meg az alkalmi idősgondozás?
Kinek a feladata gondoskodni azokról, akik egyedül maradtak életük végére, vagy a családjuknak nincs rájuk kapacitása? Ki és kit kérjen fel, ha nem is teljes munkaidős, de alkalmi idősgondozásra? Egyáltalán akad ma még bárki, aki a mások megsegítését választja hivatásának?
Gyakran bosszankodunk az idősek miatt, amikor lassabban haladunk miattuk, esetleg a boltban vagy a hivatalban feltartják a sort … Ilyenkor hajlamosak vagyunk teljesen megfeledkezni a saját, hasonló korú rokonainkról. Ha eszünkbe is jutnak, azt gondoljuk: “Bezzeg az én Nagyim nem viselkedik így!” Valószínű azonban, hogy az “Én Nagyimat” szereti a családja és gondoskodik róla. S ha az a néni, bácsi, aki miatt mérgelődtünk, is megkapná legalább azt a törődést, odafigyelést, lehet, ő is olyan lenne mint az “Én Nagyim”!
Az elmúlt másfél év eseményei sem lendítették előbbre az idősgondozás eleve sem rózsás helyzetét: a bentlakásos szociális intézmények befogadóképessége csökkent, az igénylők száma viszont folyamatosan növekszik.
Megoldást jelenthet az alkalmi idősgondozás? Meddig? Kik érhetik el? Mik a feltételek? A Pillan-GO szárnyain ezen kérdésekre kerestük a választ!
Idős = rászorult?
Szerencsére egyáltalán nem! Sőt, a sokat kritizált elöregedő társadalomban az életszakaszok egyre jobban ki- s ezáltal eltolódnak. Egy mai 50-60 éves nem összehasonlítható egy 20-25 évvel korábban élt 50-60 évessel. A technika, tudomány, orvoslás fejlődése mind többünknek biztosít egy második, harmadik esélyt az életre egy nagyobb betegségből felépülvén.
Ugyanakkor, sajnos, több embertársunk ideje előtt, fiatalabb kora ellenére szorul állandó vagy alkalmi gondozásra. Jelen cikkben viszont maradjunk az idősebb korosztálynál: a mai állás szerint, a 70-75+ korosztály képviselőinél.
A gondoskodás több nyelve
Normális esetben, születésünktől fogva a szüleink gondoskodnak rólunk. Majd az idő előrehaladtával, egy fokozatos szerepcsere megy végbe, s egy napon azon kapjuk magunkat, hogy már nekünk sem a gyermekeinkre, hanem szüleinkre kell jobban odafigyelnünk. S ha ez így van, még mindig nagyon szerencsések vagyunk, hiszen nem csak a gyermekáldás örömének, de szüleink társaságának is hosszú éveken keresztül örülhetünk.
A probléma a gondoskodás kivitelezésénél merül fel. A munka és gyerekek mellett nincs időnk, ezért kénytelenek vagyunk külső segítséghez folyamodni, amit több nagyikorú szülő rosszul tolerál. Koloncnak kezdik érezni magukat, s nem értik, hogy ha szeretik őket, akkor miért szükséges egy idegen személy bevonása. Ennek a feszültségnek a feloldása érdekében fontos nagy odafigyeléssel megválasztani a gondoskodás “nyelvét”, illetve az azt közvetítõ személyt.
A gondoskodás, idősgondozás formáit a Pillan-GO egy korábbi írásában már összegyűjtötte, kifejtve azok jelentését. Két további írásában pedig az anyagi vonzatokat és az ahhoz kapcsolódó fogalmakat, lehetőségeket részletezte (Idősgondozás költségei: ezt kell tudni a házi gondozó bérekről itthon; Ápolási díj vagy idősgondozás? Mit kell tudni róluk?).
A gondozási lehetőségeket most csak röviden megnevezve:
- Idősek klubja
- Házi segítségnyújtás (szociális segítség vagy személyes gondozás állapottól függően)
- Otthoni szakápolás
- Palliatív gondozás
- Hospice ellátás
- Idősek otthona
Mindegyik esetnek megvan a saját maga anyagi vonzata, mely, bár plusz pénzügyi teher, ha biztosítja szerettünk biztonságát, jólétét, akkor megéri. Azt nem várhatjuk el senkitől, hogy empátiával, türelemmel, kedvességgel forduljon idősödő családtagunkhoz úgy, hogy nincs anyagilag is tisztességesen elismerve a munkája. Erre még mi magunk sem vagyunk hajlandóak, mert a kötelesség (család többi tagja, állandó költségek) nem engedik; ezért is fordulunk külső segítséghez.
A korona árnyékában
A 2020. tavasza óta állandóan veszélyeztető, fenyegető vírushelyzet az eddig sem stabil szociális ellátórendszert még labilisabbá tette. A kijárási tilalom, korlátozások sok rászoruló idősödőt zárt el a rendszeres vagy alkalmi idősgondozástól, illetve lehetetlenítette el az idősotthonba való bekerülésüket.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az ápoló és szociális gondozó munkaerő egyre fogy, amire a vírushelyzet is rásegített. Az állami idősotthonokban a férőhelyek inkább csökkennek, mintsem nőnek. A magán idősek otthona pedig nem fizethető meg mindenki számára.
Milyen alternatívák jöhetnek szóba?
A helyzet krónikus, de egy-egy akut segítség már továbblendíthet minket picivel. Szerencsére idősek otthonára nincs mindig szükség. Amíg szerettünk képes, ha csak segítséggel is, ellátni magát, érdemesebb megszokott lakókörnyezetében hagyni. Ez esetben az alkalmi idősgondozás nyújthat nagy segítséget.
Az alkalmi idősgondozás vagy házi idősgondozás lényege, hogy a gondozott továbbra is lakóhelyén él, s őt látogatja meg, előre egyeztetett időpontban egy gondozó. A rászoruló szerettünk egészségügyi állapotától függően ez a segítség lehet szociális munkás vagy képzett ápoló.
Az alkalmi idősgondozó szociális munkás elsősorban a ház körüli teendők elvégzésében nyújt segítséget: mosás, takarítás, esetleg kerti munkálatok, tisztálkodás, bevásárlás. Minden eset és azok körülményei eltérőek, ezért a gondozó felé továbbított anyagi juttatás mértéke is személyre szabott. Ilyen alkalmi idősgondozást, elvileg, az önkormányzatoknál lehet igényelni Magyarországon. Ugyanakkor, hiányszakmáról lévén szó, könnyen előfordulhat, hogy nem kapunk megfelelő munkaerőt.
Ekkor érdemes olyan portálokon, mint a Pillan-GO körbenézni, ahol referenciával rendelkező, empatikus gondozókra lelhetünk. Financiálisan ez többe fog kerülni, kétségtelen. De az is elismerendő, hogy az ő munkájuk minősége, általában magasabb, hiszen érdekükben áll jól elvégezni azt.
Az alkalmi idősgondozás jelenthet heti vagy akár 2-3, illetve napi rendszerességű látogatást is. Igaz, utóbbi elnevezése inkább házi idősgondozás. Az egy látogatáskor eltöltött idő általában 2-3 óra, de a 8 sem kizárt, ha ritkábban érne oda a gondozó. Fontos kiemelni, hogy ez nem jelent napi szintű, 24 órás felügyeletet!
Alkalmi idősgondozás, illetve házi idősgondozás igénylésével családtagunk is kényelmesebben, magabiztosabban érezheti magát, hiszen nincs kiszakítva környezetéből. Mindemellett, ő is aktív maradhat, s akár együtt is munkálkodhat a gondozóval, ami lelkileg sokat jelent számukra, hiszen hasznosnak érzik magukat.
A még mindig hullámzó járványhelyzet miatt az alkalmi idősgondozás lehetősége tűnik egyelőre a legjobb megoldásnak ott, ahol még a családtagok is részt tudnak vállalni a gondozásban, illetve a rászoruló személy állapota is megengedi, hogy ne napi 24 órás felügyeletre szoruljon.
Az alkalmi idősgondozás nem azonos az alkalmi vagy rendszeres szakápolással, a házi betegápolással, illetve a palliatív gondozással. Egészségügyi ápolási feladatokat képzettséggel rendelkező személyre bízhatunk. Annak anyagi vonzata, a nagyobb szaktudás-igényből következendően, magasabb is lesz. Viszont, akinek erre van szüksége, válassza ezt a megoldást! Empatikus, munkájukra igényes szakápolókat a Pillan-GO oldalán is találhatunk, illetve, ha ezt nem engedhetjük meg, a szolgáltatásra való igényünket leadhatjuk a háziorvosnál is, aki az OEP támogatásával kiutalhat szakszemélyzetet családtagunk számára.
A szeretteinkről való gondoskodás egy bizonyos szint után fél vagy teljes embert igényelhet, amit, gyakran nem tudunk biztosítani magunk által. Ez nem a szeretet, hanem az idő- és energia hiánya. De egy kis utánajárással, igyekezettel biztosíthatunk olyan körülményeket családtagunk számára, melyből érezni fogja, hogy nem elhagytuk, hanem jobb kezekre bíztuk őt. Ilyen személyeket pedig keressünk Pillan-GO szárnyain!