Ápoló, mint hiányszakma. Hogyan fordítsd javadra?
Kritikus állapotok uralkodnak az egészségügyben. Nem kevesebb, mint 26 000 orvos és ápoló hiányzik az ágazatból, és ezzel párhuzamosan ugyancsak komoly megoldatlan problémát jelent az otthoni betegápolás és idősgondozás. Ebben a cikkben megpróbáljuk áttekinteni a kialakult helyzetet, és szót ejtünk egy, a virtuális tér adta új lehetőségről, a jövőre induló PILLAN-GO projektről is.
Ami még az orvos hiánynál is aggasztóbb, az a szakdolgozó hiány: ebben a pillanatban legkevesebb 26 000 munkavállaló hiányzik a járó- és fekvőbeteg-ellátásból. Hogy pontosan megértsük a helyzet súlyosságát: míg Hollandiában hat, az Egyesült Királyságban pedig majdnem kilenc az egy orvosra jutó szakdolgozók száma, addig ugyanez a szám Magyarországon a teljes egészségügyi ellátást tekintve csupán három.
A szakemberek számának növelése égető feladat, ennek pedig egyik elengedhetetlen előfeltétele a béremelkedés. A magyar egészségügyben alkalmazott szakdolgozók bére nem csak az Európai Unióhoz képest, de még Szlovákiához mérten is jelentős lemaradásban van.
Ugyan 2016-tól kezdődően tapasztalható egy kedvező növekedési tendencia, de félő, hogy az ápolók jövedelmét javító intézkedések túl sokat várattak magukra.
Van néhány biztató jel - de lehet, hogy már késő?
A statisztikákat megvizsgálva az ugyan elmondható, hogy az elmúlt két esztendőben a korábbiakhoz képest több fiatal választotta ezt a pályát, azonban a középkorú generáció egyre inkább igyekszik elhagyni az állami egészségügyet. A 30-as korosztály 24 százaléka, valamint a 40-es korosztály 23 százaléka hiányzik a rendszerből, pedig nagyon nagy szükség lenne rájuk.
Aki mostanában járt kórházban, az a saját szemével is láthatta, hogy mit jelent ez a gyakorlatban. Sajnos egyre gyakoribb, hogy nem csak orvoshiány, hanem szakdolgozó hiány miatt nő meg jelentős mértékben a várólista, vagy marad el a rendelés.
Egy operáció el sem kezdődhet úgy, hogy az orvos mellett betegenként nincs jelen legalább egy altatóorvos, altató asszisztens, műtősnő vagy műtősfiú, a szomorú helyzet pedig az, hogy egyre gyakoribb, hogy nincs.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) legújabb adatai szerint jelenleg nagyjából 250 000 ember rendelkezik egészségügyi szakdolgozói végzettséggel, de ehhez képest csupán 107 000 dolgoznak aktívan ebben a szektorban. A végzett szociális gondozók és ápolók fele nem áll munkába.
Természetesen nem csak és kizárólag a béreknek köszönhető a munkaerőhiány, a szakdolgozók munkakörülményei is jócskán hagynak maguk után kívánnivalót. A szektorra speciálisan jellemző a túlmunka rendszer, heti plusz nyolc kötelező munkaóra minden további nélkül elrendelhető – ekkora munkaerőhiány mellett pedig elkerülhetetlenül el is rendelik. Nagyjából ez azt jelenti, hogy az egészségügyi dolgozók egy évben akár 400 órával dolgoznak többet legálisan, és ha ez nem lenne elég, önként is vállalható még plusz 12 óra.
Túlóra, hétvégi munka, elvándorlás - aktuális lehetőségek a szociális gondozók és ápolók számára
Ha egy ápoló a nem megfelelő bérezés miatt ezeket a túlórákat mind magára vállalja, akkor elkerülhetetlenül is lesz olyan hete, amikor hatszor 12 órát kénytelen dolgozni, így egy évben összejöhet akár az 1040 óra plusz. Az ilyen mennyiségű plusz munkaóra nem ritkán kiégéshez, azaz fizikai, érzelmi, és mentális kimerüléshez vezet, és onnan már csak egy lépés a pályaelhagyás, vagy pedig a nagyobb megbecsülés és jobb fizetés reményében a külföldre vándorlás.
Az elvándorlás mértékét nehéz pontosan meghatározni, ugyanis ezzel kapcsolatban csak a külföldi munkavállaláshoz szükséges papírok jelentenek némi támpontot – az elmúlt nyolc évben 4780 szakdolgozó kérte ki ezeket a hatósági bizonyítványokat. A statisztikák szerint 2013-ban ment el az országból a legtöbb ápoló, az akkor távozó 655 munkavállalóból szám szerint 518. Az azóta eltelt évek a következőképpen alakultak: 2014-ben 680-ból 485, 2015-ben 707-ből 491, a 2016-ban pedig 631-ből 426 fő volt szociális gondozó és ápoló. Ami az életkorukat illeti, a 30-49 közötti korcsoport volt ilyen szempontból a legaktívabb, valamint szintén ők azok, akik nem hosszabbították meg a működési engedélyüket, azaz elhagyták a pályát. A MESZK (Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) szerint az ápolóhiány ebben a pillanatban háromszor-négyszer nagyobb, mint az orvoshiány.
Mint minden szakmában, úgy itt is megvannak az előnyei és a hátrányai a külföldi munkavállalásnak. Nyugat-Európa nehezen bírkózik meg az elöregedő lakosság adta problémákkal, de “szerencséjükre” mindeközben a kelet-európai lakosság helyzete még ennél is rosszabb. Ez az a pont, ahol a kereslet és a kínálat találkozik, ennek köszönhetően rendkívül népszerű külföldön az otthoni betegápolás, idősgondozás a munkakeresők körében.
Ennek egyik oka, hogy a 24 órás otthonápolás intézménye a lakhatást tekintve valamennyi biztonságot ad a munkavállalók számára, másfelől az öregek szempontjából is előnyös, hiszen az idősebb emberek a legtöbb esetben szívesebben maradnak otthon.
A 24 órás otthonápolás azonban a biztonságérzet mellett számos veszélyt is magában rejt, és könnyen egyenlőtlen, kizsákmányoló viszonyrendszer alakulhat ki. Nem ritka a bántalmazás, a zaklatás, és a megalázó munkakörülmények, ráadásul nem is túlságosan megbecsült tevékenység. Ami a fizetéseket illeti, a kelet-európai munkaerő olcsóbb, mint a nyugati, ráadásul maga az élet sem olcsóbb – ennek ellenére sajnos még mindig jobban lehet keresni kint, mint Magyarországon. Sokaknak a nyelvtudás hiánya is komoly gondot okoz, ugyanis nem csak a jobb kondíciókkal rendelkező munkáktól esnek el ezáltal, de sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe is kerülhetnek.
De mit tehet az, aki nem akar külföldre menni, nem akar pályát módosítani, de nagyobb megbecsülésre, kevesebb kizsákmányolásra, és jobb fizetésre vágyik?
Öregszik a társadalmunk, Magyarország idősödő ország, ahol egyre nagyobb a idősgondozási szükséglet. 1,8 millió 65 év feletti ember van hazánkban, amiből 1,3 millió valamiféle korlátozottsággal él. Az igény hatalmas az otthoni betegápolás és idősgondozás iránt, ráadásul kimondottan jól is lehet vele keresni a szakmában – ma nagyjából kétszer annyiba kerül az otthoni idősgondozás, mint 5 évvel ezelőtt. Az online hirdetéseket böngészve több, mint 1000 idős keres gondozót maga mellé – nem ritka, hogy 24 órás otthonápolásra keresnek szakembert. Mint számos dologban, így ebben is a főváros jár az élen, az idősgondozás Budapesten a legkeresettebb.
A PILLAN-GO projekt többek között ezen problémának a megoldása szeretne lenni. A pillan-go.hu egy 2020 januárjában induló szabadúszó website lesz, amely a virtuális térben kívánja összekapcsolni a keresletet és a kínálatot. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az oldal nem egy álláskereső portál lesz, azaz elsősorban alkalmi vagy hétvégi munka, illetve részmunkaidős álláskereséséhez és megtalálásához nyújt majd segítséget.
Aki tehát ápoló, és szeretne egy jól fizető és megbecsüléssel járó plusz munkát találni, annak csak regisztrálnia kell az oldalra. Nem kell többet keresgélni, a munka fogja megtalálni az embert.